* 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

* 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 244. § 245. §, 246. §, 247. §,

* 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

* 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

* 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról

* 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól

* 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási rendszeréről

* 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

* 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

* Magyarország Alaptörvénye

* Washingtoni egyezmény

* 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről XVII. Fejezet A találás

* 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről

* 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről

* 2004. évi I. törvény a sportról 23. §

* 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

* 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól

* 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól

* 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól

* 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról

* 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól

* 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

* 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról

* 2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről

* 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról

* 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

* 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről

* 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről

* 383/2016. (XII. 02.) Korm. rend.

* 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési jegyzők állatvédelmi feladatairól azért érdekes, mert a 2. § szerint kerítésépítésre kötelezheti az állattartót

* a természetvédelmi és a környezetvédelmi törvény azért fontos, mert ha a civil szervezet alapszabályi céljai között ott a környezetvédelem és a természetvédelem, ügyféli jogai vannak a közigazgatási eljárásokban: 1996. évi LIII. tv. 65. § (1) és 1995. évi LIII. tv. 98. § (1)

* lófélék egyedi azonosításáról szóló 110/2013. (IV.9.) sz. Kormányrendelet

* a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet

* 2008. évi XLVI. tv. az élelmiszerláncról

* 2009. évi XXXVII. tv. az erdővédelemről (természetkárosítás bcs. háttérjogszabálya – többek között)

* 292/2008. (XII. 10.) Korm. rend. a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok kereskedelmének egyes szabályairól

* 14/2014. (XII.31.) BM OKF utasítás a Műszaki Mentési Műveleti Szabályzat kiadásáról. 3. pont, Állatok, tárgyak mentése.

* 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról

* 348/2006. (XII. 23.) Kom. rend. védett állatfajok bemutatásának részletszabályai

* Polgári Törvénykönyv

* 67/1998. (IV. 03.) védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátok és tilalmak

* 2013. évi CII. tv. a halgazdálkodásról (orvhalászat háttérjogszabálya)

* 993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

* 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól, 12. Állatok és anyagi javak mentése

* 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet, 32. 49. § (3) jc

* BH 2013.37 szándékos környezetkárosítás bűncselekményt követ el aki, aki saját tulajdonú 2 hektáros erdőrészében erdészeti hatósági engedély nélkül végez fakivágást úgy, hogy nem tesz eleget vágástakarítási és felújítási kötelezettségének, mivel így az erdő természetes (korábbi állapota) már nem állítható helyre

* 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

* 338/97/EGK tanácsi rendelet a mellékletében felsorolt növények és állatok behozatali és kiviteli-kereskedelmi szabályaival

* KRESZ az állatok hajtása, vezetése és utaztatása

* Kúria 8/2014. számú büntető elvi döntés: I. Az állatkínzás bűntette passzív magatartással, az állat életfeltételeiről való gondoskodás elmulasztásával is elkövethető [Btk. 244. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a)–b) pont; 1998. évi XXVII. tv. 4. § (1) bek.]

* 3/2001. (II.23.) KÖM-FVM-NKÖM-BM rendelet

* helyi építési szabályzatok – Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) alapján „az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg.”

* 40/2013. (II. 14.) Korm. rend. az állatkísérletekről

* 15/1969. (XI. 06.) MÉM-rendelet a méhészetről

* 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról – 319. § (1) Veszélyes eb, valamint egyéb veszélyes állat elkobzásának végrehajtása során külön jogszabályokban meghatározott módon kell eljárni. (2) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatot – a külön jogszabályban meghatározott módon – a természetvédelmi hatóságnak kell átadni.(3) Más állatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek kell átadni.

* 2016. évi XCI. törvény a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról

* 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről

* 2016. évi XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről

* 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról

* 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról

* 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

* 2015. évi LXXXIX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről

* 2014. évi VIII. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről

* 2014. évi VII. törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról

* 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról

* 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól

* 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról

* 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről

* 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

* 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

* 2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól

Állatkínzásnak tekintendő különösen:

• az állat megfélemlítése,
• az állat ütése, rúgása, megsebzése, megcsonkítása vagy megölése
• az állat természetes környezetéből való kiemelése,
• az állat szándékos elhagyása,
• a megfelelő gondoskodás elmulasztása, az állatok egymásra uszítása (az állat erejének, ügyességének kipróbálása egy másik eleven állaton), vagy ember és állat közti viadal, illetve olyan cselekmény, melynek során az állat károsodhat vagy elpusztulhat,
• állattal viadal tartása, az állatok viadalát vagy fájdalmat okozó küzdelmét szolgáló helyiségnek vagy helynek a rendelkezésre bocsátása, illetve felhasználásra való engedélyezése, bármely személy nem hivatalos minőségében való ilyen helyiségbe vagy helyre történő beengedése
• az állatoknak fájdalmat, félelmet okozó idomítás,
• természetellenes tartási mód, kényszertáplálás,
• az állat túlterhelése, erejét meghaladó teljesítmény kikényszerítése,
• minden olyan módszer vagy eszköz alkalmazása (akár állatorvosi tevékenység is), amely az állatnak szükségtelen fájdalmat, sérülést vagy félelmet okoz vagy okozhat,
• az állatok felhasználása anyagi haszonszerzés céljából kiállításokon, bemutatókon reklám vagy hasonló célból, ha az az állatnak fájdalmat, sérülést, pusztulást, vagy tartós stressz állapotot okoz vagy okozhat,
• az állat nagyfokú, vagy tartós nyugtalanítása,
• dopping-, illetve kábítószerek használata.

Szenvedés: Tartós állapot, mely az állat számára kínzó testi fájdalommal vagy pszichikai megterheléssel jár.

Állatkínzást követ el, és ezért büntetendő az a személy, aki

• előkészít, elkövet vagy megenged ilyen cselekményt, segít vagy felbújt más személyt ennek elkövetésére,
• közvetlenül vagy közvetve mást rábír ilyen cselekmény elkövetésére,
• népszerűsít ilyen cselekményt,
• tulajdonosként vagy felügyeletet gyakorlóként elmulasztja az indokolt gondoskodást az állat szenvedésétől való megvédése tekintetében.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 244. §

(1) Aki

1. a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

   b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

   vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

1. a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
2. b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

Btk 244. §

(1) Aki

1. a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
2. b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

1. a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
2. b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

• Nem megfelelő egészségi állapot (szemmel láthatóan sérült, beteg az állat, kórosan sovány)
• Nem megfelelő tartási körülmények:
• A hobbi és haszonállatoknak a fajta sajátosságait ismerve meghatározott méretű területen megfelelő felépítményeket kell biztosítani (ebeknek 20 kg-ig minimum 10 nm terület, 20-40 kg között 15 nm, 40 kg felett 20 nm terület, 2016.01.01-től tartósan megkötni tilos).
• évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 3. § 8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

A kutyaviadal célja: illegális szerencsejáték a fogadások révén, valamint a viadalokban elért eredmények által felértékelődött állatok értékesítéséből és továbbtenyésztéséből befolyó haszon szerzése.

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
1999. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:
2000. b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
2001. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

1. a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
2. b) építményt, földterületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak jogszerűen történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

Btk. 247. §

(1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Zoofília

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

8/B. §27 Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos.

• Az állatvédelmi birság egyértelműen pénzbüntetés, az engedélyezett tevékenység szabályainak megsértése esetére.

• Szabálysértés esetén, olyan jogsértő magatartásokról van szó, melyek nem érik el a bűncselekmény kategóriáját, de veszélyes a társadalmi együttélés szabályaira, normáit megsérti, zavarja a közigazgatás működését.

• Bűncselekmény olyan jogellenes magatartások összessége, melyek sértik, vagy veszélyeztetik a társadalom kialakult rendjét, melyért a törvény büntetés kiszabását rendeli el.

A cselekmények nemcsak aktív magatartással követhetők el, hanem nemtevéssel, mulasztással is. Lehet szándékos a cselekmény vagy, ha a törvény büntetni rendeli a gondatlan elkövetés is. Az ügyek elbírálásánál fontos a cselekmények társadalmi veszélyességének vizsgálata is. „Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti”. A cselekmény tárgyi súlya dönti el, hogy milyen mértékben veszélyes a társadalomra. Ezek arányában döntöttek a jogalkotók, hogy az állatvédelem területén, állatvédelmi bírság, szabálysértési eljárás vagy büntető eljárás keretén belül kell az eljárást lefolytatni és büntetést kiszabni.

A cselekmények és elbírálásukra hívatott szervek:

43. §(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.

(3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állatvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

(4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezhető.

(7) Ha az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép.

(8) A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

(9) Ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.

(10) Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos és ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót az érintett állatfaj tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.

(11) Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezéseinek szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót a jogsértés súlyától függően 2-8 évre

1. a) az állatok tartása, egészségi állapota tekintetében rendszeres jelentéstételre kötelezheti, vagy
2. b) az érintett állatfaj vonatkozásában tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezheti.

(12) Ha az állattartó a (11) bekezdés szerinti kötelezettségeit megsérti, az állatvédelmi hatóság a (10) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.

az állatvédelmi hatóság kijelöléséről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 49. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §(1) Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.

(2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a jegyzőt, a járási hivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) jelöli ki.

(3) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 29. § (4) bekezdésében és 31. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot jelöli ki.

(4) Az Ávt. 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a jegyző, a járási hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség jár el.

(5)-(7)

2. § (1) Az Ávt. 19/A. § (2) és 45. § (1) bekezdéseiben foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(2) Az Ávt. 30. § (1) és (6) bekezdéseiben, a 31. § (1) és (2) bekezdésében, 32. § (1)-(3) bekezdéseiben és a 33. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(3) Az Ávt. 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, valamint a 24/B. és 24/C. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) jár el.

(4) Az Ávt. 24/A. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH jár el.

(5) Az Ávt. 41. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében az állatotthon létesítése és működése engedélyezésére irányuló eljárásban állatvédelmi hatóságként az állatotthon tervezett helye szerint illetékes járási hivatal jár el, aki döntését közli az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal, amely az állatotthont nyilvántartásba veszi.

(6) Az Ávt. 43. § (9) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség jár el.

(7) Az Ávt. 43. § (10)-(12) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(8) Az Ávt. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(9) A Kormány az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok – tiltott kedvtelési célú tartása, szaporítása vagy forgalomba hozatala miatt történő – elkobzására, tulajdonának átruházására, végleges elhelyezésére, továbbá a végleges elhelyezésből eredő költségek viselésére kötelezésére, valamint az állat életének kioltására irányuló eljárás, valamint az Ávt. 48/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget jelöli ki.

2/A. § (1) A Kormány az állatkísérletek folytatása szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot jelöli ki.

(2) A Kormány az állatkert létesítése és üzemeltetése tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget jelöli ki.

(3) A Kormány az Ávt. 41. §-a szerinti állatotthon létesítése és üzemeltetése tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az állatotthon helye szerint illetékes járási hivatalt jelöli ki.

3. § A Kormány az állatvédelmi hatóságnak a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartásának, szaporításának, országba való behozatalának engedélyezésére irányuló eljárásában, – az állat-gyógyászati és állat-egészségügyi szabályoknak, az állat-egészségügyi járvány mentesség, valamint az állati melléktermék élelmiszerláncból történő kizárása követelményeinek való megfelelés kérdésében -, első fokú eljárásban a járási állat-egészségügyi hivatalt, másodfokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.
4. § Az Ávt. 45/B. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző jár el.
5. § A Kormány az országos, illetve nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatpiac és állatkiállítás tartásának engedélyezésére irányuló eljárásban – a nemzeti és közösségi élelmiszer-higiéniai követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állat-egészségügyi szabályoknak és a mezőgazdasági haszonállatok tartása követelményeinek való megfelelés kérdésében -, első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a NÉBIH-et szakhatóságként jelöli ki.
6. § Az Ávt. 48/A. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a befogás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző jár el.

6/A. § A Kormány a kísérlet során felhasznált vagy ilyen felhasználásra szánt állat természetes élőhelyre vagy állatkertbe történő kihelyezésére irányuló engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek az akciótervben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

7. § Az Ávt. 47. §-ában szereplő szakértői testületet a vidékfejlesztési miniszter hozza létre.

8. § Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

az állatvédelmi bírságról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §
2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitől függően – meg kell szorozni az 1-4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

3. § (1) Az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe lépő állatvédelmi bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy nap képzésen való részvételnek ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.

(2) Az állatvédelmi képzésen való részvétel állatvédelmi bírságra történő átváltása esetén a bírság összege legalább százezer forint.

4. § Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
5. §
6. § Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.
7. § Ez a rendelet a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló 2007. december 11-i, 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthető szorzók

2. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatlétszámhoz köthető szorzók

3. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó egyes szorzók

4. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minősített esetek és szorzók

az állatvédelmi bírságról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §
2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitől függően – meg kell szorozni az 1-4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

3. § (1) Az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe lépő állatvédelmi bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy nap képzésen való részvételnek ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.

(2) Az állatvédelmi képzésen való részvétel állatvédelmi bírságra történő átváltása esetén a bírság összege legalább százezer forint.

4. § Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
5. §
6. § Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.
7. § Ez a rendelet a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló 2007. december 11-i, 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthető szorzók

2. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatlétszámhoz köthető szorzók

3. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó egyes szorzók

4. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minősített esetek és szorzók